“Egy életet szántam annak bizonyítására, hogy vidékről is lehet Európával együtt lépni”

Gulyás György
                            Gulyás György
  Gulyás György karnagy, főiskolai tanár a XX. századi magyar zenekultúra kiemelkedő alakja a Békés-tarhosi zenei kollégium létrehozója, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola egykori igazgatója, a Debreceni Egyetem Konzervatóriuma épületének építtetője és egykori igazgatója. A Debreceni Kodály Kórus alapító karnagya, a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny életre hívója.   Gulyás György 1916. április 1-jén született Köröstarcsán. Elemi iskoláinak elvégzése után Szeghalomra került, majd Debrecenbe. A középiskola után a debreceni Református Kollégiumban szerzett tanítói és kántori képesítést a tanítóképzőt, Bélmegyeren tanítóskodott. Tanulmányait Budapesten, az Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés és középiskolai énektanári, valamint tanítóképző intézeti zenetanári szakán folytatta. Mesterei voltak : Bárdos Lajos , Ádám Jenő és Kodály Zoltán. 1942-ben szerzett középiskolai énektanári oklevelet, zeneszerzés-karmesteri szakon. Tanulmányaival párhuzamosan, előbb szülőföldjén Békés megyében, majd Debrecenben a Dóczy Református Tanítónőképző Intézetben végzett zenetanári és kórusvezetői tevékenységet. 1945-ben javasolta a Magyar Állami Énekiskola megszervezését. Ez az iskola Tarhos néven került be a köztudatba, és a maga nemében egyedülálló volt. Elsőként valósította meg a gyakorlatban az énekes alapon történő zenei nevelést, Kodály pedagógiai koncepcióját. Békéstarhoson, az 1946-ban általa alapított Énekiskola létrehozásával egy többszintű, elsősorban a nemzeti kultúra közvetítését célzó művészetoktatási intézményt alkotott, mely fennállásának néhány éve alatt kiemelkedő eredményeket produkált és számos tehetséges vidéki fiatalt indított el a zenei pályán. A tarhosi évek után Gulyás György Debrecenben, a Zeneművészeti Szakiskola igazgatójaként folytatta pályáját, mely intézmény számára Kodály Zoltán saját avatásával 1957-ben elsőként egyedüli módon engedélyezte nevének felvételét.  
Kodály Zoltán Gulyás Györggyel
                                                 Kodály Zoltán, Gulyás Györggyel
    A Kodály Kórust 1955-ben alapította Gulyás György karnagy.  A kórus megalakulása idején először a Zeneművészeti Szakiskola énekkaraként működött. Első nagy nemzetközi sikerét még  az iskola leánykaraként, 1958-ban a walesi Llangollenben rendezett kórusversenyen aratta. Egy évvel később Arezzóban kiérdemelt győzelmük már a vegyeskar pályafutását indította el,  s a  A Kodály Kórus  sikertörténetét. 1971-től  a kórus Debrecen város hivatásos együtteseként működik.   .
Gulyás György a Kodály Kórust vezényli
                               Gulyás György a Kodály Kórust vezényli
  Gulyás György a  Debreceni Kodály Kórus  mellett és a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny megalapítója. 1961-ben  kezdeményezte Debrecenben , a hazai és külföldi kortárs kórusművészet megismertetése érdekében a Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyt, amely azóta is rangos rendezvénye a városnak, és a nemzetközi kóruszenei életnek. Gulyás György nevéhez fűződik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatának új épülete is a Nagyerdőn. “Egy életet szántam annak bizonyítására, hogy vidékről is lehet Európával együtt lépni” – vallotta. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára, a Zeneakadémia Debreceni Tagozatának létrehozója és korábbi igazgatója. Ebben a szellemben hozta létre 1976-ban a Békés-tarhosi Zenei Napokat.   Gulyás György a magyar zeneművészet gazdagításáért, dolgozott, hozzájárult a zenei nevelés és a zeneművészképzés, kóruskultúra fejlesztéséhez; munkássága számos új alkotás megszületését és nemzetközi megismertetését tette lehetővé. Egész élete munkásságában,   a zenei nevelés megújításán  dolgozott és  ért el elévülhetetlen   eredményeket. Az eredmények tanúsítják,hogy a zenei nevelés és zenészképzés intézményesített rendszerét minden iskolai formában megvalósította. Gulyás György1   Gulyás György hivatali és emberi kapcsolatrendszere is szélsőséges, volt. Nem volt könnyű  érvényesülni a kor politikai feltételei között egy olyan embernek, aki karnagyként, művésztanárként szerteágazó tevékenységgel, sokrétű vállalkozásaival munkásságával a  magyar zeneművészet sorsának jobbítását tekintette élete küldetésének. Életműve a nagy előd, Kodály Zoltán zenefilozófiáján alapszik, ennek átültetését a gyakorlatba mindennél fontosabbnak tartotta. Eredményei tanúsítják, hogy érdemes, és a jövőre nézve hatalmas jelentőségű volt ezt a nemes célt magára vállalva megvalósítania.

Gulyás György 1993. november 11-én hunyt el.

   Gulyás György2                             G